gróf Károlyi Mihály min.eln. (oct 31, 1918 – jan 11, 1919)

Description:

Változások: Választójogi reform → vagyoni cenzus, demokratikus szabadságjogok, földreform meghirdetése → Károlyi saját birtokát felosztja a parasztok között példaként

BELPOLITIKA:
- Magyarország hadsereg nélkül marad, nincs nemzeti bank → önálló pénz, nincs önálló külpolitika, határvédelem, az ország szövetségesek nélkül maradt
- Az új kormány megörökölte a háborús vereséget, s annak minden negatív következményét
- Növekvő infláció
- Jegyrendszer
- Akadozik az élelmiszerellátás
- Növekvő munkanélküliség
- Szociális intézkedések:
- Béremelések
- Munkanélküli segély
- Kisiparosok és kiskereskedők adóhátralékának elengedése
- Ezek nem voltak elegendők, hogy a közhangulatot emeljék - akadozó élelem + fűtőanyag ellátás
- Antantblokád:
- Gazdasági blokád
- Körülöttünk élő országok (→ csehek, szlovákok, románok, szerbek) megtámadták az országot → elfoglalták a bányavidékeinket → általános szénhiány alakult ki
- Az ország megszállt területein összeomlott, a megmaradt területeken meggyengült a közigazgatás
- Romlik (zuhan) a kormány népszerűsége
- Politikai szabadságjogok → általános választójog bevezetése 1919. márciusában
- A 21+ éves férfiak és 24+ éves nők (az ország 50-60%-a rendelkezett választójoggal)
- Az országgyűlés az őszirózsás forradalom miatt feloszlott ← nincs hivatalos törvényhozó hatalom → a Nemzeti Tanács gyakorolja a jogot (nem demokratikus)
- A földkérdést nem rendezték
- Károlyi, a Polgári Radikális Párt és a Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István) támogatják
- A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a földosztást
- 1919. februárjában törvényt alkottak → az 500 hold feletti világi + a 200 hold feletti egyházi birtokok 5-20 holdas parcellákra osztása ← későn hozták meg a törvényt, nem tudták végrehajtani
- Károlyi jelképesen saját, kápolnai birtokát felosztja


KÜLPOLITIKA
- 1918. után az ország körül új államok jönnek létre
- Cél: az ország területi egységének megőrzése → a kormány a megoldást az antant elvárásainak megfelelő politikában és a nemzetiségeknek nyújtandó széles körű autonómia biztosításában látta → a nemzetiségiek nem fogadták el
- Megkésett → nem autonómia a cél, hanem az elszakadás
- Jászi Oszkár (Polgári Radikális Párt): kantonrendszer elképzelése (“Keleti Svájc”)
- Nem megvalósítható → a nemzetiségek szeparációs törekvése
- Károlyi külpolitikai célja: kedvező elbírálás → pacifista, demokratikus politika
- Antant célja: erős államok ← bolsevizmus felszámolása
- Károlyi reménye: béketárgyalás
- Cseh, szlovák, román, szerb cél: propaganda Magyarország ellen a döntéshozók előtt
- A padovai fegyverszünet pontosítása érdekében (mert az még a Monarchia nevében lett aláírva) Károlyi Belgrádban tárgyal az antanttal
- 1918. november 7-8. → belgrádi megállapodás
- 1918. november 13. → belgrádi fegyverszünet
- Megszabták Magyarország határait → Maros vonala
- Szerb + román (+ a köztük lehetséges atrocitások miatt a francia haderő) erők → közigazgatás (illegitim) felszámolása, raktárak, készletek lefoglalása, atrocitások a lakosság ellen
- Károlyi továbbra is demokratikus + pacifista
- Az antant nem ismeri el a magyar kormányt
- Károlyi leszereli a hazatérő katonaságot
- Tart a puccstól + demoralizált katonák
- Linder Béla hadügyminiszter: “Soha többé katonát nem akarok látni!” → menesztik → Bartha Albert lesz a hadügyminiszter → Linder tárca nélküli miniszter lesz
- Szolgálatot felajánló tiszteket elutasítja
- Megtiltja az ellenállást
- Következmény: nincs hadereje az országnak
- Önállóan szerveződő Székely Hadosztály Kratochwill Károly vezetésével (a kormány ellenzi)
- Helyenként feltartóztatja a románokat
- 1919. márciusában már Károlyi is támogatja őket
- A Felvidéken Károlyi megtiltja a védekezést → gyors csehszlovák előrenyomulás
- Balassagyarmatról 1919. január 29-én helyiek kiűzték a benyomuló sereget
- Az antant újabb területi követeléseket fogalmaz meg → elvett területekről menekülő magyarok
- 1918. október 30-án kikiáltják a Felvidék elszakítását Magyarországtól
- 1918. december 1.: gyulafehérvári határozat → Erdély elcsatolása
- 1918. december 6-án meghatározzák a a Bartha–Hodža-vonal
- Masaryk újabb követeléseket tesz
- Károlyi köztársasági elnök lesz → felhagy a passzivitással → ellenállás megszervezésének elkezdése → megpróbálja helyrehozni a vétett hibákat
- Eredménytelen külpolitika + belpolitika miatti elégedetlenség → egyre többen a demokrácia helyett a mindenre megoldást ígérő bolsevikoknak és kommunistáknak hittek → a belpolitikai összeomlás miatt váltak népszerűvé
- A népköztársaságot az antant nem ismeri el törvényes hatalomnak
- Vix-jegyzék → Magyarországnak vissza kell vonulni a Tisza vonaláig → lemond a Károlyi-kormány

Added to timeline:

Date: