33
/
AIzaSyAYiBZKx7MnpbEhh9jyipgxe19OcubqV5w
August 1, 2025
Public Timelines
Menu
Public Timelines
FAQ
Public Timelines
FAQ
For education
For educational institutions
For teachers
For students
Cabinet
For educational institutions
For teachers
For students
Open cabinet
Create
Close
Create a timeline
Public timelines
Library
FAQ
Download
Export
Duplicate
Premium
Embed
Share
dualizmus
Category:
History
Updated:
1 days ago
0
0
120
Contributors
Created by
István Nagy
Attachments
Comments
Events
Aradi vértanúk kivégzése
Pesti forradalom
Áprilisi törvények
Lemond Batthyány
Jellasics átkelt a Dráván
Pákozd, Móga megállítja Jellasics seregét
A kormány lemond, létrejön az OHB
Lemondatják V. Ferdinándot
Windischgrätz az osztrák főparancsnok
Schwehati vereség
Az államapparátust Debrecenbe menekítik
Windischgrätz bevonul Pestre
Elfogják Batthyányt
Függetlenségi nyilatkozat
Ferenc József kiadja az olmützi oktrojált alkotmányt
Kossuth lemondott a kormányzó-elnökségről és elmenekült
Kossuth leváltja Görgeit, kinevezi Dembinszkyt
Kápolnai csata: súlyos vereség
Menesztik Dembinszkyt
Újra Görgei a fővezér
Isaszegi csata
Világosi fegyverletétel
Bem győzelmet arat Erdélyben
Bem vereségével Erdély elbukott
Az országgyűlés Szegedre költözik
Haynau menesztése
I. Miklós segítséget ígér a császárnak
Az országgyűlés Pestre költözik
Az országgyűlés Aradra költözik
Nemzetiségi törvény elfogadása
Lamberget meggyilkolja a pesti nép
Bécsi forradalom
Paszkievics megtámagja Magyarországot
Temesvári vereség
Klapka feladja Komáromot
A magyar válik az államnyelvvé
Októberi diploma
Februári pátens
Szilveszteri pátens: az uralkodó visszavonja az olmützi alkotmányt
Úrbéri pátens
Kettős vámhatár eltörlése
Néma tüntetés március 15-én
Alexander von Bach menesztése
Az országgyűlés összehvása
Teleki László öngyilkossága
Országgyűlési szavazás a februári pátens elutasításáról
Ferenc József feloszlatja az országgyűlést
Deák Ferenc húsvéti cikke
Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák
Andrássyt az uralkodó kinevezi miniszterelnöknek
Kossuth kiadja a Cassandra-levelet
Kiegyezés
Magyar-horvát kiegyezés
Budapest létrejötte
Eötvös József: Nemzetiségi törvény (1868. évi XLIV. tc.)
Eötvös József: Népiskolai törvény (1868. évi XXXVIII. tc.): általános tankötelezettség
Lex Apponyi (1907. évi XXVII. tc.): kötelező a magyar nyelv oktatása
Első btk.: Csemegi-kódex (1868. évi XLIV. törvénycikk)
Zsebkendőszavazás a parlamentben: a házszabály puccseszerű megváltoztatása
Az ellenzék szétveri a parlamenti üléstermet
Szarajevói merénylet (jún. 28.)
Létrejön a Határozati Párt (1861)
Létrejön a Felirati Párt (1861-65)
A Felirati Párt átalakul: Deák Párt (1865-75)
A határozati Párt utódja: Balközép Párt (1865-75)
A Balközép Párt "Szélsőbal" frakciója kiválik: Országos 48-as Pártként működik tovább (1865-74)
Létrejön az Általános Munkásegylet (1868-72)
Egyesül a Deák Párt és a Balközép Párt: Szabadelvű Párt (1875-1906)
Megalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (1890-1948)
Elvhű Balközép (1873-74): a Balközép Pártból kilépők alapították a Deák-párthoz való közeledés miatt
Az Elvhű Balközép egy része csatlakozik az Országos 48-as Párthoz: Negyvennyolcas Függetlenségi Párt (1874-87)
Függetlenségi Párt (1874-84): az Elvhű Balközép egy része közeledett a 48-asokhoz, az egyet nem értők saját pártot alapítottak
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1884-1918): Egyesült a Függetlenségi Párt és a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt
Létrejön a Magyarországi Általános Munkáspárt (1880-90)
Andrássyt kinevezik a közös külügyminiszternek
Átadják a Parlamentet
Létrejön az Országos Antiszemita Párt (1883-1892)
A király feloszlatta az országgyűlést és új választásokat írt ki
A Katolikus Néppárt megalapítása (1895-1918)
Valutareform: bevezetik az aranykoronát új fizetőeszközként
Összellenzéki koalíció szerveződik
Fejérváry Gézát nevezik ki miniszterelnöknek, megalakul a darabontkormány
Többen kilépnek a Szabadelvű Pártból (Andrássy, Széll): megalakítják az Országos Alkotmánypártot (1904-1910, 1913-1918)
Tisza Kálmán kiadja a bihari pontokat, a Balközép programját
Létrejön a Népszava, a munkásmozgalom lapja
A Magyar Királyi Államvasutak megalapítása
Baross Gábor közlekedésminiszter lesz
Csendőrség felállítása
Tisza Kálmán lemondása
Jászi Oszkár vezetésével megalakul a Polgári Radikális Párt (1914-1919)
Kossuth Lajos halála
Széchenyi István halála
Kettészakad a Függetlenségi és 48-as Párt: Kossuth Ferenc és Justh Gyula vezeti a két szárnyat
Tisza István vezetésével megalakul a Nemzeti Munkapárt (1910-19)
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának (júl. 28.)
A monarchia ultimátumot küld Szerbiának (júl.23.)
A szerbek elutasítják az ultimátumot (júl. 25.)
Parlamenti merényletkísérlet Tisza ellen
Konzervatívok a Deák Pártból, aki a Balközép felé történő közeledés miatt létrehozzák a Jobboldali Ellenzéket (1875-78)
A Jobboldali Ellenzék Egyesült ellenzékre változik (1878-81)
Az Egyesült Ellenzék Mérsékelt Ellenzékként politizál tovább (1881-91)
A Mérsékelt Ellenzékből Nemzeti Párt lett (1891-99)
A Nemzeti Párt beolvadt a Szabadelvű Pártba (1900)
Apponyi kilép a Szabadelvű Pártból és újjáalapította a Nemzeti Pártot
"Vöröspéntek"
A Szabadelvű Párt feloszlott
Tisza Istvánt házelnökké nevezik
"Vérvörös csütörtök"
Tisza (törvénytelenül) elfogadtatja a véderőtörvényeket
Megkötik a három császár egyezményét (Monarchia, Oroszország, Németország)
A Monarchia és Németország megköti a kettős szövetséget, ami Oroszország ellen irányul
Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez, ami hármas szövetségre bővült
A Román Királyság titokban csatlakozott a hármas szövetséghez
Törvény a magyar nyelv tanításáról (1879. évi XVIII. tc.)
Szlovák gimnáziumok és a Matica slovenská betiltása
✡︎ Törvény a zsidók egyenjogúságáról (1867. évi XVII. tc.)
✡︎ Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilvánittatik (1895. évi XLII. tc.)
Bosznia-Hercegovina okkupációja
Létrejön a Magyar Nemzeti Tanács (Károlyi-féle Függetlenségi Párt + Országos Radikális Párt + MSZDP)
Létrejön a 48-as Alkotmánypárt Wekerle vezetésével a stabil kormányzás érdekében
Lánchídi csata
Október 31-én megalakul a Károlyi-kormány
IV. Károly kiadja a Völkermanifestet
Meghal Ferenc József
Padovában békét köt a Monarchia: kapituláció
Magyarországon kikiáltják a népköztársaságot
✝ Meggyilkolják Tisza Istvánt
Eckartsaui nyilatkozat: IV. Károly lemond uralkodói jogairól
Károlyit köztársasági elnökké választják, lemond miniszterelnöki tisztségéről
Törvény a földosztásról (1919. évi XVIII. néptörvény)
Károlyi jelképesen felosztja kápolnai birtokát
Belgrádi katonai konvenció
Megjelenik a Vix-jegyzék
A kormány leszereli a hadsereget
Önállóan megszerveződik a Székely Hadosztály
Gyulafehérvári határozat: Erdély Román Királysághoz történő csatlakozása
Túrócszentmártonon kimondják Felvidék elszakítását Magyarországtól
Meghatározzák a a Bartha–Hodža-vonalat (Felvidék)
Megjelenik az antantjegyzék terve az északi határokról (Masaryk elképzelései)
A prágai nemzeti tanács deklarálta a csehszlovák állam megalakulását
A horvát nemzetgyűlés kimondja Horvátország függetlenségét
Bécsben elfogadják az osztrák állam új alkotmányát
A galíciai ukránok is bejelentik az elszakadásukat
A Monarchia fegyverszünetet kér
A románok megtámadják Magyarországot
A szerbek deklarálták a megszállás alatt lévő déli vármegyék csatlakozását
Új választójogi törvény (1919. évi XXV. és XXVI. néptörvény)
Gyülekezési és egyesülési szabadság: állampolgári jog (1919. évi III. néptörvény)
Megjelenik a Nyugat első száma
Megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja, Betheln István vezetésével
Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (1918-19, 22-43)
Megjelenik "Mindenkihez!" c. kiáltvány
A Népszava szétverése → 50 kommunista elfogadása, KMP felfüggesztése
Lemond Károlyi és a Berinkey-kormány → az MSZDP-nek adja át a hatalmat
A szociáldemokraták titokban megegyeznek a KMP-vel
Egyesül az MSZDP és az KMP: Magyarországi Szocialista Párt
Az országgyűlés tartamának kivételes meghosszabbítása a háború miatt (1915. évi IV. tc.)
20-nál több munkást foglalkoztató ipari létesítmények állami tulajdonba vétele
Kollektivizálás megkezdése
A Forradalmi Kormányzótanács lemondott
Bécsben megalakul az Antibolsevista Comité
A románok elfoglalták a teljes Tiszántúlt
Aradon Károlyi Gyula vezetésével ellenforradalmi kormány alakul
Az aradi ellenkormány a román támadás miatt szegedre menekült
Felállítják a Vörös Hadsereget
Miskolcot elfoglalja a csehszlovák haderő
A Vörös Hadsereg ellentámadásba kezd az északi fronton
Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot
Clemenceau-távirat
A Vörös Hadsereg megkezdi a Felvidék kiürítését
Stromfeld Aurél a FK döntése elleni tiltakozésképp lemondott
Ellentámadást indít a Vörös Hadsereg a románok ellen
A románok átlépik a Tiszát
A kommunista vezetők vonaton Bécsbe menekültek
A románok elfoglalják Budapestet
A Nemzeti Múzeumot megpróbálják kirabolni a románok
Horthy Miklós kilép az ellenkormányból
Horthy elkezdi szervezni a Nemzeti Hadsereget
Horthy fehér lovon bevonul Budapestre, felszabadítva a várost a román uralom alól
Sir George Russel Clerk diplomatát küldik Magyarországra
Létrejön a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (Bethlen István)
Megalakul az Országos Kisgazda- és Földműves Párt (Nagyatádi Szabó István)
A románok kivonulnak Budapestről a Clerk-misszió nyomására
Clerk a békekonferencia nevében elismerte a Huszár-kormányt
Clerk felszólította a kormányt, hogy vegyen részt a békekonferencián
Horthy Miklóst kormányzóvá választják
Létrehozzák a kormányzói tisztséget (1920. évi I. tc.)
Összeül a Nemzetgyűlés
A trianoni békediktátum aláírása
Választójogi rendelet: női szavazójog
IV. Károly halála
Lemondatják Peidl Gyulát
Megalakul a Magyar Országos Véderő Egyesület (Gömbös Gyula)
Az ellenzék obstrukciót kezd az újonclétszám-emelési törvény javaslat elfogadása ellen
A képviselőházban újrakezdődik az obstrukció az újonclétszám emelése ellen
Tisza törvényjavaslatot terjeszt elő az obstrukció megakadályozása érdekében
A képviselőház érvényteleníti a házszabály revíziót
Az ellenzéki koalíció nemzeti ellenállást hirdet
Menesztik Fejérváryt, kivenezik Wekerlét
Megalakul az Országos Keresztény Szocialista Párt (1907-18)
A népiskolai oktatás ingyenessé válik (1908. évi XLVI. tc.)
Nagyatádi Szabó István: 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt
A honvédelmi miniszter beterjeszti az új véderőtörvény javaslatát
Újra obstrukció kezdődik
Károlyi Mihály gróf: Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt
Az orosz csapatok az Uzsoki-hágón át benyomulnak Magyarországra
Az osztrák-magyar csapatok elfoglalják Belgrádot
Orosz vereség Galíciában
Az orosz csapatok ismét benyomulnak a Kárpátok térségébe
Megalakul a Jugoszláv Bizottság
Gorlicei áttörés
Olaszország hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának
A Cseh Külföldi Bizottság megalakulása
Megkezdődik a Bruszilov-offenzíva
Románia hadat üzen a Monarchiának, csapatai betörnek Erdélybe
A központi hatalmak csapatai elfoglalják Bukarestet
IV. Károly békeajánlatot tesz a francia elnöknek
Caporettói áttörés
Megjelenik Wilson 14 pontja
A központi hatalmak és Románia békét kötnek Bukarestben
Tisza elismeri, hogy a háborút elvesztettük
Az olasz hadsereg áttöri az osztrák-magyar vonalakat a Piavénál
A csehszlovák csapatok elfoglalják Kassát
A csehszlovák csapatok elfoglalják Pozsonyt
Párizsban megkezdődik a békekonferencia
Megalakult az Ébredő Magyarok Egyesülete
Periods
gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége
Kossuth Lajos miniszterelnöksége
Szemere Bertalan miniszterelnöksége
gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége
Lónyay Menyhért min.eln.
Szlávy József min.eln.
Bittó István min.eln.
Wenkheim Béla min.eln.
Tisza Kálmán "a generális" miniszterelnöksége / a dualizmus “nyugalmi kora”
gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége
Wekerle Sándor (az első polgári származású) miniszterelnök
Bánffy Dezső miniszterelnöksége
Széll Kálmán miniszterelnöksége
Khuen-Héderváry Károly min.eln.
Tisza István min.eln.
Ferjérváry Géza min.eln. darabontkormánya
Wekerle Sándor második miniszterelnöksége
Khuen-Héderváry Károly második min.eln.
Lukács László min.eln.
Tisza István második miniszterelnöksége
Esterházy Móric min.eln.
Wekerle Sándor harmadik min.eln.
Hadik János min.eln.
gróf Károlyi Mihály min.eln.
Bach-korszak (1850-59)
Haynau rémuralma
Szabadságharc
Ferenc József uralkodása
V. Ferdinánd uralkodása
Kossuth kormányzó-elnöksége (államfő)
Tavaszi hadjárat
Téli hadjárat
Buda ostroma
Reformkor
Szárd–francia–osztrák háború
Schmerling-provizórium időszaka (1861-65)
1865-ös választások
Porosz-osztrák háború
1869-es választások
1872-es választások
1875-ös választások
1878-as választások
1881-es választások
1887-es választások
1884-es választások
1892-es választások
1896-os választások
1901-es választások
1905-ös választások
A tiszaeszlári per
1906-os választások
1910-es választások
IV. Károly uralkodása
Millenium éve
Őszirózsás forradalom
Berinkey Dénes min.eln.
Államfő: Károlyi Mihály
Károlyi Belgrádban tárgyal az antanttal
Jászi a románokkal tárgyal
Tanácsköztársaság
Garbai Sándor min.eln. (Kun Béla irányítása)
Ülésezik a Tanácsok Országos Gyűlése
Peidl Gyula min.eln.
Friedrich István min.eln.
Fehérterror
1920-as választások
Huszár Károly min.eln.
Simonyi-Semadam Károly min.eln.
Teleki Pál min.eln
Horthy-korszak
Teleki Pál második min.eln.
Bárdossy László min.eln.
Kállay Miklós min.eln.
Sztóyai Döme min.eln.
Lakatos Géza min.eln.
Szálasi Ferenc nemzetvezető
Bethlen István miniszterelnöksége
Károlyi Gyula min.eln.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége
Darányi Kálmán min.eln.
Imrédy Béla min.eln.
IV. Károly első visszatérési kísérlete (húsvéti királypuccs)
Második sikertelen királypuccs
Népszavazás Sopronban és környékén a terület hovatartozásáról
About & Feedback
Terms
Privacy
Library
FAQ
Support 24/7
Cabinet
Get premium
Donate
The service accepts bank transfer (ACH, Wire) or cards (Visa, MasterCard, etc). Processed by Stripe.
Secured with SSL
Comments