Eventos
Fazekasság jeleiFöldművesség, fémművességKínai forrásokban előszörTaika-reformSoga klán vezetőinek megölése egy ceremóniánA főváros elköltözött Narából.Heian (mai Kiotó) 1869-ig.Elűzik a császárt - Ashikagák választottak császártŌnin-háborúAshikaga sógun támogatása, bevonulás KiotóbaAzuchi kastély mint székhelyA sekigaharai csataTokugawa sógunátus létrejötteSpanyolok és portugálok kizárása, csak a hollandok maradhattak Deshima szigetén (Nagasaki kikötő)Engedély a nyugati könyvek tanulmányozásáraMatthew Perry megjelenik hajójával Japánban.Perry ismét - Kanagawai egyezmény (Japán-USA)Chóshú hajók megtámadásaA külföldiek kitiltásáról próbálták meggyőzni a sóguntsankin kótai (meg kellett osztani, mennyi időt töltenek a saját tartományukban meg vhol máshol) rendszer befejezéseChósú és Satsuma a sógun ellen a császár kérésére + TosaA sógun lemondott - hatalom vissza a császárhozNyugati stílusú alkotmányPártok alakulásaIto Hirobumi - európai út - új alkotmány megalkotása, első miniszterelnökOktatási leiratElső választás - korlátozott részvételNagy Gazdasági VilágválságPolitikai pártok felbomlása - de parlamentáris kormányzat megmaradt, militáns-nacionalista irányJapán provokáció - kezdeményezték Mandzsúria elfoglalását - erőforrások miattÁltalános választójog (nőknek is)A Jamato-hadsereg behatol Korea déli csücskére.A Jamato-hatalom hadsereget küld a Koreai- félszigetre.A buddhizmus eljut Japánba.Sótoku herceg kihirdeti a „17 cikkelyes alkotmányt, a Kenpó dzsúsicsi dzsó”-t.Első követség a Tang-KínábaKihirdetik a császári dekrétumot a Taika-reformrólA japán flotta vereséget szenved a Koreai félszigetnél a Pekcshongang folyó torkolatánal a Tang-kínai flottától.Dzsinsin-háborúAz első japán joggyűjtemény, a Taihó Ricu-Rjó kihirdetéseFelépül az első állandó főváros, Heidzsókjó* és ez lesz több mint nyolcvan évig a császári hatalom székhelye.Kodzsiki, avagy Régi dolgok feljegyzése, amely a legrégebbi japán írásos emlék.Nihonsoki, avagy Japán krónika, Japán első hivatalos története, amelyet a korabeli írásbeliségnek megfelelően kínaiul írtak.Ebben az évben készül a narai Tódaidzsi-templom Nagy Buddha-szobra, a Daibucu.Ekörül állítják össze a fennmaradt legrégebbi japán versantológiát, a Manjósút, a Tízezer levél gyűjteményét.788-tól kezdődően a császári udvar több alkalommal expedíciós sereget küld a Japán észak-keleti vidékeire behatoló ezo-k* azaz a császári hatalomhoz nem behódolt barbárok meghódítására.Kanmu császár (uralk. 781-806) az apja, Kónin császár (uralk. 770-781) Ricu-Rjó rendszer helyreállítását célzó politikáját folytatva a császári fővárost az új fővárosba, Heiankjóba (mai Kiotó) helyezi.A Szeii taisógun, a barbárhódító nagy hadvezér, Szakanoue no Tamuramaro beveszi az ezo-k izavai (mai Ivate prefektúra déli részében lévő) főhadiszállását, megöli az ezo-k vezérét, és nagyban előre viszi az izavai erőd megépítésével a Honsú sziget észak-keleti részének meghódítását.Szaicsó megalapítja a buddhista Tendai iskolát.Kúkai megalapítja az ezoterikus buddhizmus Singon iskoláját.Fudzsivara no Josifuszát (804-872) régenssé nevezik ki, ő az első nem tennó családból való régens.Taira no Maszakado háborúja.Fudzsivara no Szumitomo háborúja.Fudzsivara no Micsinaga (966-1027) régensi kinevezést kap, a Fudzsivara-család fénykorát éli.Kezd elterjedni a buddhista dzsódo (tiszta föld)-hit.A kilencéves háború (Zen kunen no eki).Kiotóban kitör a Hógen-háború a császári és a főnemesi családok hatalmi harcából, és ez adja az első komoly alkalmat a Gendzsi és a Heike busi főnököknek a politikai szereplésre az udvari politikában.Heidzsi-háborúEiszai hazatér a Szung-Kínából, megalapítja a japán Rinzai zen-iskolát.Minamoto no Joritomo az udvartól megkapja a szeii-taisógun, a barbárhódító nagy generális kinevezést. Ezután a tisztség után a Joritomo által Kamakurában létrehozott busi hatalmi intézményrendszert nevezik Kamakura-bakufunak azaz a kamakurai sógunátusnak.Dzsókjú-háborúSinran (1173-1262) megalapítja a buddhista Dzsódo sinsú iskolát.Dógen (1200-1253) hazatér a Szung-Kínából, és megalapítja a Szótó zen-iskolát.Országos éhínségNicsiren (1222-1282) megalapítja a buddhista Hokke sú iskolát.A mongolok támadják Japánt Kjúsú sziget északi részén (Bunei-háború), a feltámadt nagy szélviharban megsemmisül a több mint 200 hajóból álló mongol hadi-flotta 13 ezer katonájával együtt.Újabb mongol támadás (Kóan-háború).A Déli udvar beolvad az Északi udvarba.A Muromacsi bakufu 3. sógunja, Asikaga Josimicu felépítteti a Kinkakut (Aranypavilon).Korea 227 hajóval és 17.000 katonával megtámadja a vakó kalózok bázisát, Cusima szigetét.Kiotó környékén, Ómi és Jamasiro vidékén kitör a parasztfelkelés.A Kaga tartománybeli buddhista ikkó szekta paraszt hívei fellázadnak a védnök Togasi család ellen, s utána majd 100 évig autonómiát működtetnek.Ginkaku (Ezüstpavilon) épül, amely az ú.n. Higasijama-kultúrát képviseli.Xavéri Szent Ferenc Kjúsú sziget déli részén lévő Kagosimába érkezik. A megjelenik kereszténység Japánban.Oda Nobunaga (1534-1582) bevonul Kiotóba csapatai élére állítva az utolsó Asikaga sógunt, Josiakit (1537-1597, sógun 1568-1573). Nobunaga hatalma alá vonja a főváros Kiotót és a körülötte lévő Kinki vidéket.Oda Nobunaga kiűzi a sógun Josiakit Kiotóból. Muromacsi-bakufu bukása.A keresztény hitre tért három kjúsúi daimjó, Ótomo, Ómura és Arima követet küld a római pápához.Az expedíciós hadjárat előtt álló Oda Nobunagát a kiotói Honnódzsi Templomnál megtámadja egyik embere, Akecsi Micuhide. Oda Nobunaga saját kezével véget vet életének, Micuhidét pedig csatában a parasztok megölik.Oda Nobunaga másik embere, Tojotomi Hidejosi (1537-1598), Nobunaga halála után kiharcolja magának a hatalmat és végül riválisai legyőzésével az országot újra egyesíti.A portugál jezsuita, Alexandro Valignano (1539-1606) vizitátor hazakíséri a pápánál járt három kjúsúi keresztény daimjó követét, és magával hoz egy európai nyomdagépet is Japánba.Tojotomi Hidejosi hadat küld Koreába.A San Felipe spanyol hajó, Sikoku sziget, Tosza tartomány partjára sodródik. (Első spanyol hajó Japánban)Hidejosi második koreai hadjárataTokugava Iejaszu szeii taisógun, barbárhódító nagy generális kinevezést kap. Létrejön az Edo-bakufu azaz a Tokugava sógunátus.Az ószakai nyári csata.A bakufu öt alkalommal ad ki külkapcsolatokat korlátozó és tiltó rendeleteket (szakoku rei), s fokozatosan tökéletesíti az ország elszigetelődési politikáját a keresztény hit gyakorlásának valamint a hittérítők tevékenységének szigorú ellenőrzésével.A Japánba érkező portugálokat az e célre kiépített mesterséges szigeten, Dedzsimán veztegzár alá helyezik.A kereszténységet betiltják.A bakufu betiltja a portugál hajók behajózását Japánba. Tetőzik a bakufu ország-elszigetelődési politikája.A bakufu a holland keresekedelmi házat áthelyezteti Hiradoból Dedzsima mesterséges szigetre*, ahol eddig a portugálok laktak, s az áthelyezés után az 1854-es országnyitásig ez lesz Japán egyetlen kapcsolata Európával.Nagy tűzvész pusztít Edo városban (110.000 halott és sebesült).Kjóhó-reformok. Az Edo-bakufu első nagy politikai és gazdasági reformja.Csónin-ok, azaz a városlakók a rizs árának felszökése miatt Edoban és más városokban fellázadnak, a parasztok is a falvakban.Országszerte nagy éhínség és felkelések törnek ki.Kanszei-reformok. Az Edo-bakufu második nagy politikai és gazdasági reformja.Rezanov katonákkal megtámadtatja Hokkaidó sziget némely vidékét.Országos nagy éhínségA bakufu harmadszor hirdet politikai és gazdasági reformot (Tenpó-reform).Holland hadihajó fut be a nagaszaki kikötőbe, s a holland király, II. Vilmos (uralk. 1840-1849) követe átadja országlevelét, amelyben II. Vilmos Japán megnyitását tanácsolja. A bakufu válaszában azt visszautasítja.J. Biddle (1783-1848), az amerikai kelet-indiai flotta kapitánya behajózik az Uraga-öbölbe, s követeli a kereskedelem megindítását. A bakufu még mindig elutasítja a követeléseket.Kereskedelmi szerződés Amerikával Hollandiával, Oroszországgal, Angliával, Franciaországgal. A tairó, a bakufu nagy öregje, Ii Naoszuke az országnyitást ellenző császár-pártiakat bebörtönzéssel sújtja (Anszei évi bebörtönzés).Kanagava, Nagaszaki és Hakodate kikötők megnyitása, engedélyezik a kereskedelmet Oroszországgal, Franciaországgal, Angliával, Hollandiával és az USA-val.Az első japán hajó átkel a Csendes ÓceánonAz utolsó, a 15. sógun, Tokugava Josinobu (1837-1913, sógun 1866-1867) engedélyt kér a császári udvartól politikai hatalmának visszaadására (Taiszei hókan). A császári hatalom visszaállítása.Kihirdetik a Meidzsi uralkodói korszaknevet. 10.13. Meidzsi császár a fővárost Kiotóból Tokióba áthelyezi. Az eddigi sógunátus székhelyét, az Edo-várat császári palotává teszik. (Az egész folyamata a Meidzsi isin, Meidzsi restauráció)Új politikai és adminisztrációs rendszer bevezetése.Kiépítik a postarendszert.Kihirdetik az iskolarendszert.A Tokiói Császári Egyetem megnyitása.Részvétel a párizsi Világkiálításon.Kihirdetik a Nagy Japán Birodalmi Alkotmányt (Dai Nihon Teikoku Kenpó).Japán-csing (kínai) háborúJapán-orosz háborúTőzsdei nagy eséssel kezdődő gazdasági válság, bányászzavargásokKorea annektálásáról szóló szerződés aláírása. Korea megszállásaMeidzsi császár halálaJapán hadat üzen Németországnak (belép az I. világháborúba).A párizsi béketárgyaláson elismerik a japán követelést a Santung tartományban lévő német érdekeltséggel szemben.A trónörökös herceg, Hirohito európai útja, hivatalos látogatást tesz Angliában, utána Belgiumot, Franciaországot és Olaszországot látogatja meg.Tokiói Rádió Társaság megkezdi műsorsugárzását.Taisó császár halála. Ezidőtájt egyre erősödik az ultranacionalista gondolat.Az északkelet-kínai megszállás kezdete.Japán légitámadás a Hawaii szigeteken lévő amerikai bázisokra. Japán hadat üzen az USA-nak és Angliának (belépés a II. világháborúba).Hirosima atombombázása.Nagaszaki atombombázása.Hirohito császári dekrétumot olvas fel a rádióban a háború befejezéséről. Véget ér a II. világháború.A Japán Alkotmány kihirdetése.Az ENSZ közgyűlés elfogadja Japán tagságát.Períodos
Taika periódus – “nagy válatozás”Nara-korKorai Heian-korMuromachi-korszakTokugawa/Edo-korszakToyotomi HideyoshiJajoi korszak * (fém- és kőeszközök együttes használata), jajoi agyagedények, vaseszközökJajoi korszak * (fém- és kőeszközök együttes használata), jajoi agyagedények, vaseszközök (copy)Jamato-korszakAszuka korszakKamakura-korszaka Déli (josino-i) és az Északi (kiotói) udvar szembeállásának kora (Nanboku csó-korszak)Hadakozó fejedelemségek koraAzucsi-Momojama-korszakMeidzsi-korszakTaisó-korszakSóva-korszakHeiszei korszak
Comments