Budavár ostroma 1541 (1 jan 1541 ano – 1 jan 1542 ano)

Descrição:

Osztrákok ostroma a Budai várnak, Szulejmán szultán segítségükre jön, megsemmisítette Wilhelm von Roggendorf vezette hadsereget, majd a törökök elfoglalták a várat és így maradt egészen 1686-ig

Budát 1530-ban már ostromolta egy osztrák sereg, akkor szintén Von Roggendorf vezette a harcot, de nem járt sikerrel. Noha a vár falai gyengék voltak, de jó elhelyezkedése nehezítette a vívását.

1534-ben a váradi püspökké lett György barát nem késlekedett megerősíttetni a várat, hogy megvédje egy újabb ellenséges támadástól, arra azonban nem számított, hogy emiatt később nem lehet visszafoglalni a törököktől.

1540-ben meghalt Szapolyai, de még halála előtt kiadta utolsó parancsát Fráter Györgynek és a többi hívének. Eszerint vessék el a váradi békében szabott feltételeket és ne bízzanak I. Ferdinánd osztrák főhercegben, ne adják át neki a Magyar Királyságot és továbbra is tartsák fenn a szultánnal való szövetséget.

György barát engedelmeskedve királya parancsának ezt tette és a király újszülött fia, János Zsigmond királlyá választását készítette elő, mire a főherceg Buda ellen küldte Leonard von Felst, aki azonban a fővárost nem tudta elfoglalni. A parancsnok még őrséget hagyott Pesten, amit a törökök próbáltak hasztalanul kiostromolni, így a pesti helyőrség előkészíthette Buda újabb ostromát.

1541 februárjában Ferdinánd 1-1 forint adó behajtását rendelte el az újabb hadjáratra és a magyar nemességet is közfelkelésre szólította fel.

Izabella királyné, aki megrettent a harctól, a Pestet irányító egyik magyar parancsnok útján üzenetet küldött Bécsbe, amelyben hajlandó volt György barát beleegyezésén kívül átadni a várat, de a barát erősebbnek bizonyult a királynénál, aki szándékát nem tudta végrehajtani. Közben Isztambulban is készültek a seregek, hogy rátörjenek Ausztriára és a Ferdinánd-párti Magyarországra, de a sereg csak a Szerémségbe menetelt

Adicionado na linha do tempo:

Data:

Imagens: