Eventos
Tan’gun /Dangun/TangunSamguk yusaKija/Gija/JiziSamguk sagiElső hivatalnoki vizsgaA portsmouth-i békeJapánok Szöulban: protekturátus, Itó Hiroburmihágai békekonferenciaItó meggyilkolása (An Dzsunggün)Korea Japán gyarmata lettAz első kerámiaedényekTangun legendabeli államalapításának dátuma. A nemzeti időszámítás kezdete.A legenda szerint Kidzsa megalapítja az Ó-Csoszon államot.A bronz elterjedése a félszigeten.A vaskor kezdete.Három kormányzóság felszabadul a kínai uralom alól.Kogurjo fővárosa Phenjan lesz.A kínai Sui-dinasztia seregei vereséget szenvednek Koreában.A Szillával szövetséges Tang-dinasztia csapatai megdönti Pekcsét.A Tang-dinasztia és Szilla meghódítja Kogurjót.Szilla kiűzi Koreából a kínaiakat.Kínai mintára állami akadémiát alapítanak Szillában.A parasztságtól megvonják a szabad költözés jogát.A Tang-dinasztia elismerti a Szilla határait.A kitajok első támadása Korjo ellen. A koreaiak a támadókat megállítják, s visszavonulásra kényszerítik.A mozgatható fémdúcos könyvnyomtatás feltalálása.Megjelenik az első koreai történeti krónika, a Szamguk Szagi (A három királyság története).Parasztháború Korjóban.Megindulnak a mongol támadások Korjo ellen.Korjo a mongolok hűbérese lesz.Elkészül a Szamguk Szagi kiegészítése, a Szamguk Jusza.A mongolellenes kínai felkelők Koreába is betörnekA mongol uralom vége Koreában.Li Szong Gé azt a megbízást kapja, hogy seregeivel vonuljon a Ming-dinasztia ellen. Ő azonban csapatait Korjo fővárosa, Keszon ellen fordítja, s átveszi a hatalmat.Li Szong Gé száműzi (majd titokban meggyilkoltatja) a Korjo-dinasztia utolsó uralkodóját, s maga ül a trónra. Államát és dinasztiáját – az ősi minta után – Csoszonnak nevezi, de az Li-dinasztia néven is ismert.A Li-dinasztia a fővárosát Hanszongba, a későbbi Szöulba helyezi.A csuzimai japán kalózfészek megsemmisítése, ami lehetővé teszi a Japánnal való kereskedelem bővítését.A csuzimai japán kalózfészek megsemmisítése, ami lehetővé teszi a Japánnal való kereskedelem bővítését. (copy)A koreai nemzeti ábécé, a hangül megalkotása.Phenjan és Szöul felszabadítása a japán megszállás alól.Új japán hadjárat, amelyet azonban 1598-ban az egyesült kínai-koreai hadsereg visszaverAbahai (Hong Taiji) vezetésével a mandzsuk lerohanják Koreát, elfoglalják Phenjant. Kivonulásukért cserébe semlegességet kérnek Koreától a kínai Ming-dinasztia elleni háborúban.A megalakuló Qing-dinasztiát Jindzson király (1623–1649) nem ismeri el hűbérurának.Felkelés Szöulban a magas gabonaárak miatt.A tonghak mozgalom elterjedése.Tevongun régensherceg uralmának kezdete. Az izolációs politika erősödése.A koreai kikötők megnyitását követelő francia és amerikai hadihajók visszaverése.Amerikai hadihajók újabb behatolása, amelyet a koreaiak visszavernek.Tevongun lemondása. A hatalom Kodzsung király feleségének rokonsága, a Ming-család kezébe került.Japán rákényszeríti Koreát az első egyenlőtlen szerződés megkötésére (Kangva-szerződés).Egyenlőtlen szerződés az Egyesült Államokkal.Sikertelen felkelés Szöulban a katonaság és a városi szegénység részvételével.Incshoni szerződés Japánnal, melynek értelmében Japán is csapatokat küld Szöulba.Koreai-kínai megállapodás: Koreai hűbéri függésének megerősítése.Egyenlőtlen szerződések Angliával és Németországgal.Egyenlőtlen szerződés Oroszországgal.A nemesi reformátorok sikertelen puccskísérlete, amelyet a japánok is támogatnak. A modernizációs kormány 48 órán belül megbukik.A japánok és a kínaiak megkötik a kompromisszumos tianjini szerződést.Egyenlőtlen szerződések Franciaországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával.A koreai kormány Kínához fordul segítségért a felkelők ellen, de a kínai csapatküldésre válaszul a japánok is beavatkoznak. Az év végére a felkelést vérbe fojtják.Palotaforradalom Szöulban a japán csapatok közreműködésével. Tevongun hazatér, s japánbarát kormányt alakít.Kínai-japán háború, amely részben Korea területén folyik.A simonoszeki békeszerződésben Kína lemond koreai hűbérúri jogairól.A nemesség japánellenes szárnyának megerősödése miatt a japánok újabb puccsot szerveznek Szöulban.Japán-orosz megállapodás, melyben Japán névleg elismeri Korea függetlenségét.Korea királya felveszi a császári címet, így jelezve függetlenségét.A Kémong felvilágosodási mozgalom.Oroszország veresége, illetve a japán-angol és japán-amerikai megállapodás lehetőséget teremt Japánnak Korea megszerzésére.Japán Koreára kényszeríti a protektorátus bevezetéséről szóló megállapodást.A koreai hadsereg feloszlatása, az ennek nyomán kitörő katonalázadások leverése.Orosz-japán egyezmény, melyben Oroszország hozzájárul Korea annektálásához.Japán annektálja Koreát: Li Vang Jong miniszterelnök aláírja az annexiós szerződést.Japánellenes felkelés Szöulban és más városokban. A lázadást április végére a japánok vérbe fojtják.A japánok „reformprogramot” hirdetnek, s a „katonai kormányzat” helyett meghirdetik a „kulturális kormányzat” időszakát.Függetlenségi tüntetés Szöulban.Általános sztrájk Vonszánban. A következő hónapokban sztrájkok, parasztfelkelések törnek ki országszerte.Japán megtámadja Mandzsúriát.Dél-Mandzsúriában megalakul a Haza Újjászületésének Társasága, amely széleskörű japánellenes akcióprogramot fogad el.A szovjet hadsereg benyomul Mandzsúriába és Észak-Koreába.Japán feltétel nélküli kapitulációja, Korea felszabadulása.Szöulban a népi bizottságok országos kongresszusa kikiáltja a Koreai Népköztársaságot. A koalíciós kormány élére Li Szin Man kerül. A Népköztársaságot az utókor nem tekinti legitimnek.Az amerikai hadsereg partra száll Dél-Koreában. A megszállást októberre fejezi be. Ezzel létrejön a két megszállási övezet.Kim Ir Szen hazatér a Szovjetunióból.Kim Ir Szent a Koreai Munkapárt főtitkárává választják.A moszkvai háromhatalmi (amerikai, angol, szovjet) külügyminiszteri értekezlet ötéves gyámsági rendszert kíván bevezetni Koreában. A dél-koreaiak tiltakozása miatt a terv megbukik.Szovjet támogatással megalakul a kormányként funkcionáló Észak-Koreai Ideiglenes Népi Bizottság, melynek élére Kim Ir Szen kerül. Északon nagyszabású föld- és társadalmi reformokat hajtanak végre.Dél-Koreában létrejön az Ideiglenes Törvényhozó gyűlés.Az USA az ENSZ közgyűlése elé terjeszti a koreai kérdést.Az ENSZ égisze alatt csak Dél-Koreára kiterjedő választást tartanak.Dél-Koreában a májusban megválasztott nemzetgyűlés kikiáltja a Koreai Köztársaságot, és elfogadja az alkotmányt.A déli eseményekre válaszul Észak-Koreában is választásokat tartanakÉszak-Koreában az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kikiáltja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, miniszterelnöke Kim Ir Szen lesz.Az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság barátsági és kereskedelmi szerződést köt.A Szovjetunió gazdasági és kulturális együttműködési szerződést köt a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal.Észak-Korea lerohanja Dél-Koreát, s ezzel kitör a koreai háború (1950–1953).Truman elnök utasítja az amerikai légierőt és haditengerészetet, hogy nyújtson segítséget Dél-Koreának.Az ENSZ-csapatok (jórészt amerikaiak) partra szállnak Dél-Koreában.Kína belép a háborúba; névleg csak önkéntesekkel, gyakorlatilag reguláris hadseregével.Miután a front többször végigvonult az országon, patthelyzet alakul ki, a frontvonal nagyjából a 38. szélességi fok mentén állapodik meg.India javaslatára tűzszüneti tárgyalások kezdődnek Panmundzsonban.Panmindzsonban aláírják a fegyverszüneti egyezményt. A koreai háború vége, a megosztottság rögzítése.Dél-Koreában diáktüntetés, majd országos felkelés tör ki Li Szin Man tekintélyuralmi rendszere ellen. Április 26-án Li lemond és külföldre távozik.Választások Dél-Koreában. Hamarosan létrejön a Második Köztársaság.Pak Csong Hi tábornok vértelen katonai puccsot hajt végre Szöulban. A katonai diktatúra kezdete Dél-Koreában.A KNDK barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal.Az elnök- és nemzetgyűlési választásokon Pak Csong Hi és pártja megerősíti és legitimálja hatalmát.Dél-Korea az USA oldalán bekapcsolódik a vietnami háborúba.Dél-Korea és Japán alapszerződést ír alá a kapcsolatok normalizálásáról.A két Korea közös közleményt ad ki az egyesítés három alapelvéről és a két fél általános kapcsolatairól.A demokratikus mozgalmak előretörése miatt Pak Csong Hi bevezeti a szükségállapotot, felfüggeszti az alkotmányt, feloszlatja a nemzetgyűlést.Dél-Koreában diákmegmozdulások törnek ki. Pak Csong Hi elnököt a hírszerzés főnöke vacsora közben agyonlövi.Cson Du Hvan puccsal tábornok átveszi a hatalmat, majd elnökké választatja magát (1981–1988).Kvangdzsui megmozdulás Dél-Koreában.Cson Du Hvan elnökké választásával megkezdődik az Ötödik Köztársaság (1981–1988) időszaka.A demokratikus választások eredményeként Ro Te U volt tábornok lesz az elnök (1988–1993). 1948 óta ez az első békés hatalomváltás Dél-Koreában. Megkezdődik a Hatodik Köztársaság időszaka.Nyári Olimpiai Játékok Szöulban.Dél-Koreában hivatalba lép Kim Jong Szam elnök. Harminc év után ő az ország első civil elnöke.Sikeres világkiállítás Tedzsonban.Észak-Koreában meghal Kim Ir Szen. Utódja fia, Kim Dzsong Il lesz.Katasztrofális árvíz Észak-Koreában. A kormány külföldi élelmiszersegélyért folyamodik.Valutaválság Dél-Koreában, amelyen azonban viszonylag gyorsan sikerül úrrá lenni. Kim De Dzsongot, a volt ellenzéki vezért választják meg elnöknek. Ez az első alkalom, hogy a kormányzópártot a hatalomban békés úton váltja fel egy másik párt.Kim De Dzsong dél-koreai és Kim Dzsong Il észak-koreai elnök találkozója Szöulban. A találkozó lényegi eredményeket nem hoz.Períodos
Ó-CsoszonHárom királyságSzillaKogurjoPecskeLi-dinasztia (Csoszon)Koreai Népi Demokratikus Köztársaság7 éves háború “Imjin”Japán gyarmati időszakjapán-orosz háborúÚjkőkori kultúrák a Koreai-félszigetenHan Wudi kínai császár seregei meghódítják Ó-Csoszon nagy részét. Az állam helyén négy kormányzóságot hoznak létre.A buddhizmus államvallás lesz a koreai államokban.A kínai Sui Yangdi Koreába vezetett három hadjárata a kínaiak súlyos vereségével végződik. A koreaiak vezére Vülcsi Mundok.A kínai Tang-dinasztia seregeinek támadását Kogurjo visszaveri.Munmu vang uralkodása Szillában. Ő kezdi meg a koreai területek visszafoglalását Kínától.Az egyesült Szilla királyság. Fővárosa Kümszong (a mai Kjondzsu)Korjo állam. A dinasztia megalapítója Van Gon.Második kitaj-koreai háború. Bár a kitajok nagy területeket elfoglalnak, utánpótlási vonalaikat féltve kivonulnak az országból.Harmadik kitaj-koreai háború. A koreaiak nagy győzelmet aratnak a százezres kitaj sereg felett, ezzel véget vetve a kitajok támadásainak. A koreaiak hadvezére Kan Gam Cshan.Az északi támadások megakadályozására 400 km hosszú, 6–8 méter magas védőfal épül az Amnok-folyó torkolatától a keleti tengerpartig.Konmin király uralkodása Korjóban.Szedzsong vang uralkodása, a Li-dinasztia gazdasági és kulturális fénykora.A Kjonguk Thedzson (Az állam kormányzásának nagy törvénykönyve) kiadása, amely az első átfogó koreai törvénykönyv.Japán betörés Hidejosi Tojotomi vezetésével. Az imdzsin honvédő háború.Adóreform a parasztság terheinek csökkentésére.Parasztfelkelés Pjongán tartományban.Parasztháború a tonghak szekta vezetésével.
Comments