Báthory Erzsébet 1560-1614 (1 janv. 1560 – 1 janv. 1614)

Description:

Ecsedi Báthori Erzsébet vagy Báthory[m 1] (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) magyar grófnő, a történelmi Báthori-család szülötte. Báthori Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik, amelyek mára úgy váltak világszerte ismertté mint a vámpírszerű borzalmak egyik jelképe. Férje, Nádasdy Ferenc magyar főnemes. a magyar rendi ellenzék vezéralakja volt, aki a végvári harcok egyik legjelentősebb hadvezéreként 1604-ben meghalt. Halála után az özvegyen maradt Báthory Erzsébet hamarosan komoly támadások céljává vált. Özvegyen maradva ő irányította a több százezer holdas birtokait, támogatta a külföldön tanuló peregrinus diákokat, jobbágyaival nagy szeretettel bánt. Hitelesnek minősült levelei alapján egyértelműen szociális érzékenységgel megáldott, istenhívő nemesasszony volt. Gyógyítással is foglalkozott, kastélya kórházként működött. Valószínűleg birtokainak elkobzása volt az ellene felhozott hamis és koncepciós vádak („Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.”) indítéka.[4][5] Kutatások szerint Báthory Erzsébet szoros rokoni kapcsolatot tartott fenn unokaöccsével, Báthory Gábor erdélyi fejedelemmel, aki 1605-ben nyíltan átállt Bocskai István pártjára, akit pedig 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választott.
Báthori Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le Thurzó György nádor, aki meglepetésszerűen látogatta meg. A törökverő Nádasdy Ferenc magára maradt özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották fogva, ott is halt meg 54 évesen.

Ajouté au bande de temps:

Date:

Les images: